Pár napja jelentette be az Unilever, hogy minden termékét karboncímkével látja el, amelyről bárki leolvashatja, hogy mekkora üvegházhatásúgáz-kibocsátással járt az előállítása. Közben egyre több áruházlánc zöldségespultjainál követhetjük le a görögdinnye vagy éppen a karfiol útját az ültetéstől egészen a kosarunking. Erre persze büszkék is a cégek, így megszületett az ökomarketing fogalma.

Ahogy a legtöbb marketing trendet, az ökomarketinget sem a vállalatok találták fel a semmiből, sokkal inkább a fogyasztók követelték ki azzal, hogy egyre egészség- és környezettudatosabban élnek. Ma már az emberek nem csak az olyan termékeket keresik, amelyek egészségesek, természetes alapanyagokból készültek, de az olyanokat is, amelyek előállítása nem szennyezi a környezetet.

„Drága? Kit érdekel? Nagy a termék ökológiai lábnyoma? Kösz, akkor nem kérem.”

Egészen elképesztő látni, mi ment végbe a marketingben csak az elmúlt 20 évben. A Facebook, a webshopok, a YouTube, az influenszerek mind-mind az elmúlt két évtized termése. A fejlődés azonban nem áll le. Megjelent az okosmarketing, jönnek az okosüzletek, és sereghajtóból az élmezőnyben találta magát, a már egyébként 20 éve is létező ökotudatosság. Jelenleg olyan előkelő helyet foglal el a fogyasztói preferenciákban, hogy a cégek nem tehetik meg, hogy ne reagáljanak rá.

Pontosan tudni, mit eszünk

A Sam’s Club és a Walmart kereskedelmi lánc arra kéri az összes beszállítóját, hogy az élelmiszerek adatait töltsék fel egy közös rendszerbe. Ez egyfelől jó az üzleteknek, hiszen például egy szalmonella fertőzés során pontosan tudják, melyik zöldségektől kell megszabadulni, mivel csak az érintett termelő termékeit kell levenni a polcokról. Másfelől nekünk fogyasztóknak is nagy segítség, hiszen a telefonunkkal a zöldségek QR kódját beolvasva pontosan látjuk annak útját. Születéstől a kosárig. Másodpercre pontosan. Az ilyen technológia megoldások ma ugyan még kuriózumnak számítanak, pár éven belül azonban vevői elvárás lesz.

Csomagolásmentes üzleteket követnek le az áruházláncok

Sorra nyitnak a fővárosban és vidéken is a csomagolásmentes üzletek. A koronavírus okozta enyhébb pánikhangulat miatt a hasonló boltok népszerűsége nő. Azonban a stratégia hamarosan a nagyobb áruházláncokba is beköltözhet. Eközben az Amazon sorra nyitja a pénztárgép nélküli üzleteit, amellyel csökkenti az ember-ember közti kapcsolatokat, ezen felül nullára redukálja a készpénz cserét, amely a vírusok és baktériumok melegágya.

A cég hatalmas offline áruházába úgy tudunk bejutni, ha regisztrálunk magunknak egy Amazon fiókot, letöltjük az Amazon-Go alkalmazást, és Android vagy iPhone telefonunk a legújabb modellek közül került ki.

Az áruházból a vásárlás után egyszerűen csak kisétálhatunk, anélkül, hogy a pénztárnál sorban állnánk.

A Just Walk Out Technológia azonban nem csak a vevőknek hasznos, hanem az áruháznak is, hiszen használatával pontosan tudja, mely termékeket veszik le, majd teszik vissza a polcokra, így minden korábbinál hatékonyabb termékelhelyezési stratégiát tud alkalmazni.

Az ökostratégiát nem elég csinálni, meg is kell mutatni

Szép dolog, ha egy cég önzetlenül, mindenféle mögöttes szándék nélkül vigyáz a környezetére, a vevőire, valamint a földre, de azért ezt érdemes nagydobra verni. Ezzel ugyanis segítenek a fogyasztónak úgynevezett zöld döntést hozni. Nem véletlen, hogy egyre több vállalat teszi kommunikációja egyik főszereplőjévé a zöldstratégiát. Célszerű tehát bemutatni, hogy cégünk hol is tart a zölddé válás útján, és ha már elég elől, akkor aköré ajánlott egy marketing stratégiát építeni, hiszen a vásárlóknak jelenleg az egyik fő döntési szempontja, hogy mennyire zöld egy cég. Ráadásul ennek a magasabb árát is hajlandóak megfizetni.