Állítólag Caesar a meggyilkolása napján kapott egy apró cédulát, amiben figyelmeztették az ellene készülő merényletről. És vajon mit tett a cetlivel?
Ahelyett, hogy elolvasta volna, csak ennyit mondott a küldöncnek: „Cras legam.” Azaz „Holnap elolvasom.” Cégek ezrei követik el ezt a hibát jelenleg a marketingben:
- Majd a veszélyhelyzet lejárta után elindítom a kampányt
- Majd a járvány végeztével teszek fel új posztot a Facebookra
- Majd a krízishelyzet után készítünk pár fényképet az új termékről
- Majd júniusban küldök ki új hírlevelet
A „Majd holnap” lett Caesar veszte. Ne engedd, hogy a cégedé is ez legyen. Legyen napi egy órád a hírleveleidre. Lesd el az új dolgokat! Tartsd be a szabályokat! Az akkora emberek is elbuktak a halogatásba, mint Caesar. Ez legyen figyelmeztető jel.
A hírlevél egy vevőszerző folyamat egy eleme
Ha a halogatást hátrahagytad, akkor kezdj el a hírleveledre nem egyetlen vevőszerző eszközként nézni. Egyetlen hírlevél sem lesz önmagában ugyanis eredményes. Hogy sikeres legyen kell hozzá…
- egy adatbázisgyűjtő oldal
- egy minőségi adatbázis
Van 4 hírlevél szabály is, amely segít az eredményes kommunikációban:
Első szabály: a 80%
Ennek lényege, hogy csak olyan hírlevelet küldjön ki a céged, amely a célközönség 80%-át érintik. Persze ez csak ránézésre tűnik könnyű feladatnak. De ahogy végigfutunk a listán, sokszor látjuk, hogy nem homogén közegről van szó. Ezért fontos a lista szegmensekre bontása.
A Berkemannál éppen ezért több csoportra osztjuk a hírlevél listát:
- Cipők nőknek
- Cipők férfiaknak
- Cipők munkába
- Cipők fáradékony lábra

- Akik már vásároltak
- Akik még csak érdeklődnek
Utóbbiaknak még tanítani kell, hogy vásárlókká konvertáljuk őket. A vevőknek pedig már a termék felhasználásáról írhatunk, ajánlhatunk nekik up-sell terméket, értékesíthetünk.
Az egyik egészségügyi cégnek például most indítottunk egy olyan kampányt, amely kizárólag az érdeklődőknek szól.
Második szabály: ajándék a hírlevélben
Érdekes dologra lettünk figyelmesek, mikor havonta átnézzük Partnereink eredményeit: minél értékesebb, izgalmasabb dolgot teszünk a hírlevelekbe, annál többen olvassák el, reagálnak az üzenetre. Éppen emiatt 2-3 havonta feltöltjük valami értékessel, ajándékkal a leveleket. Ezért működnek az olyan tárgysorok, amelyben olyan szavakat használsz, mint az új vagy az ajándék.

Harmadik szabály: meghökkentő tárgysorok
Az emberek ingerküszöbe mára odáig jutott, hogy csak a hatásvadász tárgysorokra reagálnak. A hatásvadász és a személyre szóló tárgysorokra.
- Így lesz céged híres idén (jelzők, melléknevek, számok érdekesebbé teszik a tárgyat)
- Holnap megszűnnek (a félelem faktor is magasabb megnyitást eredményez)
- Péter, a Facebook oldaladról van szó (személyes tárgysor felkelti az érdeklődést… csak ne csépeld el)
Lényeges azonban, hogy a hatásvadász tárgysorok mögött legyen hasznos tartalom. Ha „Így lesz céged híres 2020-ban” tárgysort használsz, akkor mesélj is erről a leveledben. Ha a követőid Facebook oldalát emlegeted, akkor végig arról beszélj: „a céged Facebook oldala; talán Te is használtad már a posztjaidban”
Negyedik szabály: teszt
Ma már a hírlevél küldő szoftverekben többféle tesztre van lehetőség. Tesztelhetjük a tárgysort, a dizájnt, a levél szövegét. Sőt, beállíthatjuk, hogy a teszt után azt a levelet küldje ki, amelynek jobb a megnyitása, vagy azt, amelyikben többen kattintanak át a landing oldalra. Mi utóbbi alapján mérünk, hisz az a lényeg, hogy minél több embert vigyünk át egy cikk, egy kampány landing oldalára.
Egy több 10 ezres vagy 100 ezres adatbázison már elképesztő különbségeket jelenthet a szabályok betartása. Mert nem mindegy, hogy a termékeket 10-en, 40-en, 200-an, 100-en vásárolják meg.






